Egy kedves ismerősömmel folytatott beszélgetés során elmondta, hogy vannak olyan területek az életében, amiken jó ideje (értsd több évtized) dolgozik már és nem tapasztal változást és vannak dolgok, amiken nem lehet változtatni. Nos, bár én is úton vagyok, én hiszem, hogy ez nem így van.

Rengeteg emberrel találkoztam a kezelések, tanfolyamok, kurzusok során és eszembe jutott egy fickó, aki teljesen őszintén elmondta, hogy mindig panaszkodik a pénzügyi helyzete miatt, és rengeteg pénzes kurzusra elmegy, de rá kellett jönnie, hogy valójában nem akarja megváltoztatni a pénzügyi valóságát. Számomra lenyűgöző volt az őszintesége és a nyitottsága.

És igen.
Neked is van ilyen terület az életedben?
Ha igen, akkor mi lenne, ha most leülnél magaddal, és megengednéd magadnak a teljes őszinteséget, minden vakfoltot szépen eloszlatva. Én ilyenkor akár a szívemre is teszem a kezem, becsukom a szemeim és veszek egy nagy levegőt:
Mi az, amit valójában tudok, mi az, amit elismerhetek?
Mi van, ha a válaszod az, hogy nem, el kell ismernem, én ezt nem akarom megváltoztatni…?
Milyen teret nyithat meg, ha teljesen sebezhető vagy magaddal és nem ítéled meg akár ezt a választ sem.

És ha eljutottál ide, akkor tedd fel a következő kérdést:
Mi lenne a legrosszabb abban, ha ez megváltozna?
És akár ÍRD LE! Írd le a válaszaid, nagyon szeretek írni, mert az írott szónak ereje van, és sok mindent felhoz tudati szintre.
Hozz fel minden energiát, az se baj, ha nem tudod megfogalmazni, csak engedd meg magadnak a teljes sebezhetőséget. Valójában abban rejlik az igazi erő, hiszen csak ott tudsz változást létrehozni, amire hajlandó vagy ránézni.
És csak fogadj minden „választ”, bármi, ami megjelenik, csak engedd, hogy ott legyen. Ismerd el. Legyél ott vele és csak engedd, hogy megmutassa magát. Légy a megfigyelő és maga a kíváncsiság tere. Csak figyelj… és várj…

És mi van, ha tudni fogod, mi a következő lépés? :-)